Emelkednek az élelmiszerárak, Pakisztánban lekapcsolják a villanyt, Srí Lankán már pár csepp benzinért is egymásnak ugranak a lakosok – a Project Syndicate elemzője szerint a globális megoldás az egyetlen megoldás.
A fejlődő országok önhibájukon kívül az éhínség és az adósságválságok viharával néznek szembe. Oroszország ukrajnai inváziója és a nyugati szankciók is okolhatók a történtekért, csakúgy, mint a fejlett gazdaságok COVID-19 miatti lezárásai, amelyek megfosztották a szegény országokat a létfontosságú turisztikai és exportbevételektől – írja Ngaire Woods, a Project Syndicate véleményportál elemzője.
A politikai döntéshozóknak meg kell küzdeniük az élelmiszerválsággal. Az orosz-ukrán konfliktusban olyan országok vesznek részt, amelyek együttesen a világ búzájának 29 százalékát szállítják, így
A többi búzatermelő által bevezetett exporttilalmak szintén növelik az élelmiszerárakat, csakúgy, mint a műtrágyahiány, amely a fehéroroszországi és oroszországi szállítások elmaradása miatt következett be.
Ngaire Woods szerint elsősorban azok az országok érintettek, amelyek már az orosz invázió előtt is küzdöttek élelmiszerválsággal, mint például Afganisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Nigéria, Pakisztán, Szudán, Dél-Szudán, Szíria, Venezuela és Jemen.
Az élelmiszerválság azokat az országokat is erősen érinti, amelyek a gabonájuk nagy részét importálják, mint például Dzsibuti, Lesotho, Mozambik, Burundi, Madagaszkár, El Salvador, Libanon, Honduras, Eswatini, Guatemala és Namíbia.
Az ENSZ Világélelmezési Programjának ügyvezető igazgatója, David Beasley nemrégiben így nyilatkozott:
„Ha azt hiszitek, hogy ez a földi pokol, akkor készüljetek fel.
Ha elhanyagoljuk Észak-Afrikát, akkor Észak-Afrika jön Európába. Ha elhanyagoljuk Közel-Keletet, a Közel-Kelet Európába jön”.
A növekvő élelmiszerárak és az éhínség megnöveli a felkelések valószínűségét az országokban. Bizonyos fejlődő országok már az ukrajnai háború kitörése előtt is sodródtak a válság felé, márciusban pedig Indiában, Pakisztánban, Spanyolországban és Srí Lankán is lázadások törtek ki.
Egy Twitter felhasználó megosztott egy videót, ahol Srí Lanka éhező lakosai tüntetnek az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt.
Bizonyos országoknak van lehetőségük válságkezelésre, azon országok kormányzói meg is teszik a megfelelő intézkedéseket. Egyiptom is egy példa erre: a búza mintegy 80 százalékát Oroszországból és Ukrajnából importálja. Nemrégiben árplafont vezetett be, hogy ellensúlyozza a kenyér áremelkedését. A kormány emellett 130 millió egyiptomi font (7 millió dollár) értékű gazdasági segélycsomagot is bejelentett. Ezeket az intézkedéseket az IMF és Szaúd-Arábia segítsége tette lehetővé – írta Ngaire Woods.
Meglepő módon a rizs és a kukorica globális készletei a jelek szerint történelmi csúcson vannak. Még az ukrajnai háború által leginkább érintett termék,
miközben becslések szerint az orosz és ukrán búzaexport mintegy háromnegyedét már az invázió előtt leszállították.
Súlyos adósságválság is kialakulóban van, mivel számos alacsony jövedelmű országot – melyeket a vírushelyzet sem kímélt – sújtanak a magasabb élelmiszer- és üzemanyagárak, az alacsonyabb turisztikai bevételek, a kereskedelem és az ellátási láncok megszakadása, a hazautalások csökkenése és a menekültek folyamatos beözönlése.
Emellett a lassabb globális növekedés és az emelkedő infláció, valamint a gazdagabb országok szigorúbb pénzügyi feltételei miatt kiáramlik a tőke a fejlődő gazdaságokból, ami arra kényszeríti őket, hogy leértékeljék valutáikat és növeljék a kamatlábakat.
David Malpass, a Világbank elnöke nemrégiben megjegyezte: „soha ennyi ország nem élt át egyszerre recessziót”. Malpass hozzátette, hogy
Ngaire Woods szerint a problémákra globális megoldást kell találni. A korábbi adósságválságok során a gazdag országok az IMF és a Világbank segítségével a fejlődő gazdaságokra hárították a kiigazítási terheket, azzal érvelve, hogy reformokat kell végrehajtaniuk, mielőtt segítséget kapnának. Az eladósodott, alacsony jövedelmű gazdaságokat ma leginkább sújtó erők azonban globálisak, és nem állnak az ellenőrzésük alatt – az IMF és a Világbank tagországainak pedig egyesíteniük kell az erőforrásokat és együtt kell működniük ahhoz, hogy ezeket kezelni tudják.
„A mai fejlődő országok válságának kezelésében két kulcsfontosságú elem van. A fejlett országoknak olyan politikát kell folytatniuk, amelyek nem károsak a fejlődő országok gazdaságára. Az IMF-ben és a Világbankban egyesített erőforrásaikat jelen esetben a válságkezelésre kell fordítaniuk” – zárta le az elemző.
Borítókép: MTI/EPA/Chamila Karunarathne
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
A korábbi minisztert lenyűgözték Orbán Viktor döntései.
A nemzetközi közvetítők mindent megtesznek, mégis patthelyzet alakult ki – van kiút a szomszédunkban zajló háborúból? S mi lehet Orbán Viktor szerepe mindebben? Nagyelemzés szakértővel!
Az a kérdés, hogy Vlagyimir Putyin megtámadna-e egy NATO-tagországot.
Kollégáink rövid időn belül elhárították a hibát.
Mélypontra romlott az egész eurozóna, úgy, ahogy van.
Akár szőnyeget, lámpát és más lakberendezési, lakásfelújítási terméket is lehet venni a kártyával.
Egyre durvább eszközöket választ Kijev.
